Ha Ön ostorcsergetéstől hangos, betyárromantikától izgalmas, az aktív turisztikai lehetőségek jóvoltából kalandos kikapcsolódásra vágyik, válassza úticéljául Kondorost, és nem fog csalódni! Kondoros a Dél-Alföld régióban, Békés megyében, Békéscsaba és Szarvas között fekszik, Szarvastól 22 km-re délkeletre, Békéscsabától 22 km-re északnyugatra, Orosházától 25 km-re északkeletre. A nemrégiben átadott M44 gyorsforgalmi út, melynek egyik csomópontja éppen Kondorosnál található, jelentősen egkönnyítette a kisváros elérhetőségét, így közúton már az ország bármely pontjáról, így Budapestről is gyorsan, kényelmesen megközelíthető.
Kondoros története
Kondoros nevének eredetére két különböző magyarázatot is találhatunk. Az egyik szerint a település megnevezése a kondor vagy kondorsas nevéből származtatható, mely madárfaj, míg a pusztákat művelés alá nem vonták, nagy számban tanyázott a környéken. A másik magyarázat szerint a település a terület egyik birtokosa, nevezetesen Kondoros által épített egyháza után kapta a nevét.
Bár nevének eredete homályba vész, annyi bizonyos, hogy a régi Kondoros első említése 1229-ben a Váradi Regestrumban olvasható, akkor még Cundurus néven. Ezután 1403-ban írnak Kondorosegyházáról mint a gyulai uradalomhoz tartozó településről. 1563–64 során 70 portát tartottak itt nyilván, és a lakosság száma több mint 500 fő volt. A szépen fejlődő települést aztán elzálogosították, ahonnan 1590-ben Rákóczi Zsigmond visszaváltotta és az egri várhoz csatolta.
Hiába éltek azonban a környéken dolgos, szorgalmas emberek, a kettős adózás terhe alatt – hiszen a törökök mellett a magyaroknak is adózniuk kellett – a település csakhamar tönkrement, a falu elpusztult, és hasonló okokból lassan az egész megye elnéptelenedett.