Csabacsűd

Csabacsűd nagyközség Magyarország délkeleti, Békés megye északnyugati részén, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 40 km-re, Szarvastól 10 km-re a szarvasi kistérségben fekszik. A 44. számú főútvonal a település mellett halad el, és az újonnan átadott M44 gyorsforgalmi út is lehajtóval rendelkezik a közelben. A településen keresztülhalad a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonala. Csabacsűdnek egy megállóhelye (Csabacsűd felső) és egy állomása (Csabacsűd) van.

Nevének eredetére két magyarázatot is találunk. Az egyik szerint egy Csaba nevű vadász csalétket helyezett el azon a területen, ahol később a falu épült. A másik magyarázat viszont a csűd szót az ősi cső szóra vezeti vissza, ami előőrs helyet jelöl, e szerint talán a település a csabai vár előőrse lehetett.

A környéken megtalált régészeti leletek bizonysága szerint a terület már az ősidők óta lakott volt, köszönhető ez annak, hogy a közelben tiszta vizű folyók adtak ivóvizet és táplálékot, valamint a földek is bőven teremtek, de az állattartáshoz szükséges legelők is szinte végeláthatatlanul terültek el e tájon.

Írásos emlékekben 1444-ben találkozhatunk először a község nevével, akkor még Chabachyde formában. Egy 1456-ban kelt oklevél Hunyadi János birtokaként említi a falut, mely egészen a törökök pusztításáig töretlenül fejlődött: 1557-ben 35 házat írtak össze, 1563-ban viszont már 55 család élt itt. A település azonban 1596-ban teljesen elpusztult, és a krónikák szerint az itt lerombolt házak tégláit a törökök Szarvasra hordatták, és fürdőt építtettek belőle.

A 18. század elején végül sikerült a területet újra betelepíteni, de Csabacsűd ekkor nem önálló település, hanem a szentandrási uradalom része lett. A történelme is összeforrt a közeli Szentandráséval, hiszen a helybéliek is részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben. Bár a történelemírók a lázadást Péró-féle parasztlázadásként tartják számon, az valójában a szentandrási parasztok – Vértessy Mihály bíró vezetésével – és a Maros-menti szerb határőrök által kezdeményezett felkelés volt. A szentandrási kurucok már Gyula elfoglalására készültek, de támadásukat visszaverték, majd Orczy István serege ellen Erdőhegynél vereséget szenvedtek, melyet kegyetlen megtorlás követett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után csabacsűdi birtokán bujdosott egy ideig báró Eötvös József, a magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke.

Rövid ideig ugyancsak élt a település melletti birtokán Trefort Ágoston, magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, később igazgatója, majd elnöke. Tiszteletére a község iskolája 2001-től Trefort Ágoston Általános Iskola néven működik. Emlékét dombormű őrzi az intézmény falán.

Az 1920-as évek elején a környékbeli tanyákon élő gazdák kezdeményezték, hogy a terület szakadjon el Békésszentandrástól. A falu újkori önálló történelme ekkor kezdődött.

Az első csabacsűdi ház 1926-ban épült fel a nagyközség mai belterületi részén. A település első bírája Janurik Pál, az első jegyzője Demcsák János volt. Ez utóbbi indítványozta, hogy Csabacsűd Magyar Mintafaluként épüljön fel, és ezt az elképzelést a FALU Országos Földműves Szövetség is támogatta.

De mit is jelentett a „mintafaluság” a gyakorlatban? A község utcái szélesek, szabályozottan tervezettek voltak. A járda és az út közé sövénysort telepítettek, és mindenhová vízelvezető árkokat ástak – mindezt pedig közmunkában, közös erőfeszítéssel. Az általában adományokból felépülő közintézményeket is pontosan megtervezték a kor előírásainak és igényeinek megfelelően. Jellegzetesek az úgynevezett FAKSZ házak – az utcai homlokzatuk keskeny, az ablakok felett párkány húzódik, a ház hosszában tornác nyúlik el. Ezek megépítéséhez a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet nyújtott kölcsönt.

Ebben az időben, egészen pontosan 1931-ben fúrták Csabacsűd első artézi kútját a község főterén. A míves kút káváján egy kisfiú szobor kapott helyet. A kutat a község lakossága és a gyermekek kérésére 2002-ben Egri György szobrászművész restaurálta. Ezt a tényt a kúton elhelyezett bronz tábla is jelzi. Bár az ivókút már nem artézi vízzel működik, de funkcióját a mai napig őrzi.

Az 1944-ben 2200 lelket számláló település dinamikus fejlődését, illetve a mintafalu terv szerinti megépülését, kiteljesedését a II. világháború állította meg.

Az 1946/47 folyamán lezajló lakosságcsere során sok család kitelepült az akkori Csehszlovákia szlovákok lakta területeire, helyükre pedig felvidéki magyar családokat költöztettek be. A szlovák hagyományok ma is élnek: a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik, és a Trefort Ágoston Általános Iskolában szlovák nemzetiségi nyelvoktatás is folyik. E mellett büszke a nagyközség arra a művelődési ház egyik helyiségében berendezett szobára is, ami a helyi szlovák hagyományokat, tárgyakat mutatja be. Az emlékszoba megvalósulása két helybeli asszony lelkes gyűjtőmunkájának köszönhető. Gyönyörű szőttesek, hímzett terítők, régi kendők, férfi és női viseletek (eredeti brokát anyagból), fejfedők láthatók itt. A konyha szerepét is bemutató helyiségben, mint minden konyhában, nélkülözhetetlen a sparhelt, amely egyszerre szolgált sütés-főzésre és fűtésre. A polcokon régi köcsögök láthatók, melyekben nyáron az aludttejet, télen a lekvárt tárolták. Az asztalon pedig ott a régi biblia, melybe az egyik gyűjtő édesanyja sok-sok évvel ezelőtt ceruzával beleírta a családtagok nevét. Olyan érdekességeket is megcsodálhatunk az emlékszobában, mint a több mint 100 éves csónakos varrógép s a szintén hasonló korú sakkasztal.

A település további látnivalói:
• az Ybl Miklós tervezte, 1867-ben épült nagyrátai magtár, amely ma műemléki
védettséget élvez
• a község szívében található Alkotmány tér, amely tájvédelmi körzet, a tér fáinak jelentős része helyi védettség alá tartozik, illetve az itt található szomorú japánakác-sor kiemelkedő természetvédelmi érték
• szintén a téren található a keresztelőknek, egyházi esküvőknek, istentiszteleteknek otthont adó, 60 esztendeje épült evangélikus templom
• a nagyközségben látható az Európában egyetlen, a Millennium emlékére avatott
„Túzokkakas” szobor, mely a hajdan a környéken élt madárállománynak állít emléket, s a település címerállatát formázza.
A helyiek elsősorban mezőgazdaságból élnek, de sokan ingáznak a közeli városokba is. Az utóbbi években azonban érezhetően fellendülőben van a környéken a turizmus is. Helyben elsősorban a vadászturizmus számottevő, köszönhetően a környék hatalmas síkságainak, gazdag állat- és növényvilágának. Olasz és német vadászok járnak ide a vadásztársaság szervezésében. Apróvad és őz egyaránt megtalálható.

A közelmúltban megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a kerékpáros turisták is gyakran látogatják a vidéket, hiszen a 2014 szeptemberében átadott kerékpárúton biztonságosan és kényelmesen elkerekezhetnek innen Szarvasig, sőt Békésszentandrásig is.

Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata és a Csabacsűdiek Baráti Köre Hagyományőrző Egyesület nagy hangsúlyt fektet arra, hogy színvonalas programokat nyújtson a helybelieknek – erősítve ezzel a faluhoz mint közösséghez tartozás érzését –, ugyanakkor az idelátogatók számára is megmutathassa, hogy Csabacsűd hagyományai, lakóinak befogadó vendégszeretete miatt érdemes ellátogatni ebbe a kedves kis faluba.

A Csabacsűdi Falunapot a település nevében is szereplő Csaba névnaphoz legközelebb eső hétvégén rendezik meg. Ahogy az ember a névnapját ünnepli, úgy készülnek itt a település névnapjára: rokonok, barátok jönnek össze egy jókedvű, egész napos dínomdánomra, főzőversennyel, bemutatókkal, tánccal, énekkel ünnepelnek. Erre a napra hagyományosan meghívást kapnak Csabacsűd testvértelepülései is: a székelyföldi Makfalváról és a felvidéki Csatáról is sokan érkeznek ide ilyenkor.

De nemcsak a falunap nemzetközi, hanem az évek óta megrendezett Nemzetközi Kukoricanap is, amelyet hagyományosan ősszel, a kukoricaérés idején szerveznek meg. A betakarítási verseny mellett részt lehet venni a hagyományos ételek főzőversenyén, a jelenlevők részére kukorica fajtabemutatókat rendeznek, és kiosztják a Kukoricanap Legjobb Pálinkája díjat is.

Azonban nemcsak az eszem-iszom az, ami miatt érdemes idelátogatni!

Mindenki tisztában van azzal, hogy a futás az egyik legnagyszerűbb mozgásfajta. Már napi 5-10 perc, lassú tempójú kocogás is bizonyítottan csökkenti a halálos szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A futással járó állóképesség-növekedés nem csak a sport területén előnyös, de a mindennapi életünket is jócskán megkönnyíti, sőt a testzsír-csökkentéshez is jelentősen hozzájárul.

Az Önkormányzat szívén viseli a lakók egészségét, ezért kiemelten támogatja a tavasszal megrendezett Csabacsűdi Futógálát, melynek keretében le lehet futni a 21 km-es Becsület Félmaratont, de aki rövidebb távra vágyik, az benevezhet a 3 km hosszú nagykörre is. A köröket a falun belül jelölik ki, így a futók megismerhetik Csabacsűdöt is. Ahol ennyi megmozdulás van, ott infrastruktúra is szükséges. A közelmúltban egy pályázat eredményeként sikerült az úgynevezett kispálya mellett egy színpadot felépíteni, amihez a komfortérzetet javító vizesblokk is csatlakozik – ezek kihasználtsága nem kérdéses, hiszen a hagyományok, a közösségi érzés, az együtt ünneplés öröme mindig fontos volt és az is marad!

Jöjjön el Csabacsűdre és ünnepeljen velünk!