Nyugalmas horgászat, frissítő csobbanás, ínycsiklandó ízek – ez nem ámítás!
Ez Békésszentandrás!

1297-ből származik az az oklevél, amely elsőként említi a területet, és amely azt tanúsítja, hogy III. András király Mihályfia Ákosnak adományozta a Fehéregyháza és Heen nevű pusztákat. A tatárjárás idején itt lévő települések elpusztultak ugyan, de a birtok új ura a Szent András tiszteletére emelt templomot felújíttatta, amelyről a település későbbi nevét is kapta: 1378-ban Zenthandreas, 1463-ban Zenthandryas, 1466-ban pedig Zenthandras néven említik. Mai nevét 1895-ben kapta. A település középkori virágkorát a Hunyadiak korában élte. Zsigmond a területet 1436-ban adományozta Hunyadi Jánosnak, tőle fia, a későbbi Mátyás király örökölte, aki a birtok javait édesanyja, Szilágyi Erzsébet eltartására rendelte. A gazdatisztek által kormányzott birtok 1463-ban mezővárosi címet kapott, és kiemelt helyzetét mutatja, hogy ebben az évszázadban csak itt és Gyulán tartottak vásárt. Szilágyi Erzsébet halála után Mátyás a birtokot fiának, Corvin Jánosnak adományozta, ő azonban apja halála után nem tartotta meg, hanem udvaroncának, Dámffy Andrásnak adta, akitől fivére, Dámffy Márton örökölte. Halála után a birtok négy részre bomlott, és elveszítette addigi jelentőségét. Bár a terület mezőgazdasági szempontból kedvező helyzetben volt, az itt élőket azonban kettős adózás sújtotta, hiszen a magyar urak mellett a törököknek is adózniuk kellett, így a 16. század végére az egész vidék elhagyatott, lakatlan pusztasággá változott. 30 évvel később egy időre viszont ismét benépesült a tájék, amikor Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban Szentandrási György nevű vitézének adományozta a birtokot. Az első pecsét 1648-ból származik, amely faluként jelöli meg települést. A lakosság nagy része református volt, főként állattenyésztésből, kisebb részben növénytermesztésből élt. A három részre szakadt Magyarországon azonban Szentandrás sem kerülhette el a sorsát, hiszen immár három hatalom is sarcolta a lakosságot: a korábbi urak mellett a törökök és az erdélyi uraságok is adót követeltek. A pestis által is sújtott terület ismét elnéptelenedett. Az összekuszálódott birtokviszonyok 1719-re tisztázódtak, a birtok ura báró Száraz György lett. A jórészt Kabára költözött jobbágyok is visszatértek.

A báró maga adót ugyan nem szedett, de a területet igen magas haszonbér fejében kiadta a Kabáról idetelepült Tolnay Istvánnak, aki viszont néhol duplán is beszedte az adót, a lakosságot kínozta, sanyargatta. A feldühödött nép végül Vértessy Mihály bíró vezetésével fellázadt. Bár a történelemírók a lázadást Péró-féle parasztlázadásként tartják számon, az valójában a szentandrási parasztok és a Maros-menti szerb határőrök által kezdeményezett felkelés volt. A szentandrási kurucok már Gyula elfoglalására készültek, de támadásukat visszaverték, majd Orczy István serege ellen Erdőhegynél vereséget szenvedtek, melyet kegyetlen megtorlás követett.

Ezután békésebb idők következtek – különösen báró Rudnyánszky József ideje alatt. A település gyarapodott, és bár az itt élők egy része római katolikus, más része református volt, ez nem okozott gondot, köszönhetően annak az 1746 után kötött megállapodásnak, amely kimondta, hogy a községi elöljáróságban a bírói tisztséget két egymás után következő évben római katolikus vallású lakos viseli, utána egy esztendeig református. A tanács kétharmad része római katolikus vallású lakosokból áll, egyharmad része pedig reformátusokból. A község közjövedelmét is hasonlóan osztották fel, de ugyanilyen arányban vállalták a terheket is.

A 20. század viszontagságai nem kímélték Békésszentandrást sem.  De az, hogy a nagyközség virágzik és fejlődik, azt mutatja, hogy lakói dolgos, szorgos, a településükért tenni akaró emberek, akik méltán lehetnek büszkék erre csodálatos kis „zöld foltra” Békés megyében. Békésszentandrás nem lehetne ma a horgász-, vízi- és falusi turizmus egyik feltörekvő példája a települést körülölelő folyó és holtágai nélkül. És bár a vizek a történelem során nem mindig mutatták legkedvesebb arcukat, sőt az árvizek nagy bánatokat, tragédiákat is okoztak, mára már, a 19. századi folyószabályozásoknak köszönhetően, megszelídültek. Az 1830-as árvíz pusztításainak hatása alatt határozták el a Körös Békésszentandrás és Szarvas közötti kanyarulatának átvágását. Ezt 1834. szeptember 11. és december 13. között hajtották végre 5 öl szélességben és 4 és fél öl mélységben.

A folyó megszelídítése után igyekeztek munkára is fogni azt. Lampl Húgó békésszentandrási emléktábláján ez olvasható: „A Tiszavölgy szabályzása tette lehetővé e térségben a második honfoglalást. Hirdesse e tábla: Lampl Hugó emlékét, aki az Alföld öntözéses fejlesztését irányította 1931–1948 között.”

1936-ban megkezdődött egy másik jelentős beruházás is a Hármas-Körös békésszentandrási szakaszán: a duzzasztó és hajózsilip építése. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. A duzzasztó többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés is. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Az új duzzasztót és zsilipet személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettesről, Vitéz Horthy Istvánról neveztek el.

A duzzasztómű mellé telepített kisvízerőművet 2013-ban avatták fel, mely 2 MW teljesítménnyel mintegy 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani.

Békésszentandrás lakosai ma is elsősorban a mezőgazdaságból élnek, de egyre nagyobb teret kap a turizmus is, amely szintén a vizek közelségére épül. Ehhez viszont szükséges volt a holtágak rendbetétele, mely 1986-ban kezdődött meg. Megszűnt a tisztított városi szennyvizeknek és a használt termálvizeknek a bevezetése a holtágba, a víziszárnyas tenyésztés és az intenzív halasítás, felújították a vízpótló műveket és műtárgyakat, vízszintszabályozó műtárgyat, szivornyát, hidat építettek, iszapkotrást végeztek. Ma már közvetlenül a vízteret érintő legális szennyező forrás nincs, de fontos még a partmenti szennyvízszikkasztás megszüntetése és a mezőgazdasági diffúz szennyezés mérséklése. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Anna-liget) tartoznak, sok botanikai és zoológiai ritkasággal.

A 28 kilométer hosszú Körös-holtág partjain mintegy 1200 üdülő található. Ideális turistaparadicsom ez a horgászok számára, de a természetes vizeket kedvelő strandolók és az olyan vízi sportokat, mint a kajakozást, kenuzást kedvelők is megtalálják itt a számításukat.

És hogy miért érdemes még Békésszentandrásra látogatni? Íme: Bár Békésszentandrás maga nem nagy település, de látnivalókban mégis bővelkedik. Kihagyhatatlan a Kálvária téren álló Jubileumi Emlékház, amely 2005-ben épült a település fennállásának 675. évfordulójának alkalmából. A több mint negyven tűzzománc képen, amelyeket Munkácsy-díjas festőművésztől kezdve gyerekekig bezárólag sokan készítettek, megelevenedik Békésszentandrás történelme, jellegzetes épületei, hagyományai és népszokásai.

Ha valaki pedig közelről is érezni akarja a múlt bizsergését, az látogasson ki a Gödény-halomhoz! A településtől 7 kilométerre déli irányban, a régi szentesi út mellett található ez a bolygatatlan állapotú kunhalom, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, így már a régi időkben is a Hármas-Körös árterében fekvő, állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények – a nevét is innen kapta. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta. Ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának” vagy „Vértessy pihenőjének”, ugyanis Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit. A Gödény-halom – mint arról méretei is tanúskodnak – bizonyára nagy tekintélyű, nagy hatalmú ember temetkezési helyéül szolgált. A halom és a környéke régészetileg védett terület.

Békésszentandrás két kastéllyal is büszkélkedhet. Az utolsó uráról Léderer-kastélynak nevezett klasszicista épület ma modern, felújított szálláshelyként üzemel. A romos állapotában is gyönyörű Hunyadi-kastély, melynek falai között Magyarország három kormányzója, nevezetesen Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós is járt, előzetes egyeztetés után látogatható. Érdemes ide is betérni, hiszen az ódon falak között a történelem szinte tapinthatóvá válik.

Aki pedig kicsit kimozdulna, annak ott vannak a közeli Szarvas kínálta élmények: az Arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, az Anna-liget, a Mini Magyarország. Békésszentandrás híres kézművességéről is.

Békésszentandráson található Magyarország egyik legrégebbi szőnyegszövő műhelye, melynek termékei a világ minden táján ismertek és elismertek. Több mint fél évszázada szőnek és csomóznak itt a helybeli lányok és asszonyok gyapjúszőnyegeket, többségében iparművész által tervezetteket, de nem elhanyagolható arányban tradicionális minták alapján is. Békésszentandrási szőnyeg díszíti a magyar Parlamentet, a washingtoni Fehér Házat, a windsori kastélyt és számos nagykövetséget is. Az itt élő népi iparművészek és népi mesterek kezei közül egytől egyig csodák kerülnek ki, legyen szó bőrből készült sallangról, a paraszti témákat megelevenítő fafaragásokról, faszobrokról, csipkékről vagy mézeskalácsokról. No de ennyi élmény után, ennyi szépség láttán, nem csoda, ha megéhezik az ember. Ismerkedjünk hát meg a békésszentandrási ízekkel! A legfinomabb falatokat nagy népünnepélyeken ízlelhetjük meg, legyen szó valamilyen környékbeli gasztrofesztiválról vagy helybeli lakodalomról. Ez utóbbira lelkesen sütik az asszonyok a rostélyos kalácsot, a perecet, főzik az illatozó húslevest. Mivel az itteniek évszázadok óta állattenyésztéssel foglalkoztak, ezért a legtöbb fogásból nem hiányozhat a hús vagy a zsír. Azonban a 19. század végén bolgár növénykertészek telepedtek meg a környéken, akik révén a finom fogások gazdagodtak friss paprikával, paradicsommal, káposztafélékkel. Régi recept, de ma is szívesen főzik a helybéliek a szentandrási öregtarhonyát, melynek hagyománya arra vezethető vissza, hogy a férfiemberek gyakran vállaltak kubikosmunkát akár messze földön is. Oda nemcsak a kubikostalicskát, hanem a kisbográcsot is magukkal vitték, na meg a helyben termesztett és jól eltartható burgonyát, hagymát, valamint az édesanyjuk, feleségük által gyúrt és reszelt, megszárított tarhonyát is, amiből aztán hamar finom és tápláló étket tudtak maguknak főzni.

Ha pedig a finom ételekhez igazi békésszentandrási kézműves sört szeretnénk kortyolgatni, csak fel kell keresnünk a 2011-ben az Év Sörfőzdéje címet elnyerő Szent András Sörfőzdét. A sörfőzde első söre 1993. április 16-án készült el, és azóta sincsen megállás, csak töretlen fejlődés. A kisüzemben félig automatizált módon készül a sör, ami azt jelenti, hogy bár sok helyen gépek segítik a termelést, de a sörfőző mester szakmai tudása és odafigyelése ma is annyira fontos, mint akár 3000 évvel ezelőtt, a sörfőzés hajnalán. Több szempontból is úttörőnek számít a Szent András Sörfőzde. Egyrészt ők voltak az elsők, akik Magyarországon gyümölcsös söröket készítettek, így nyitni tudtak egy új célcsoport, a hölgyek felé. Azonban filozófiájuknak megfelelően a sörhöz adott gyümölcsök csakis olyan fajták lehetnek, amelyek Magyarországon megteremnek, sőt maga a sörhöz adott gyümölcssűrítmény is helyi kézműves termék. A másik „elsőség” pedig az, hogy a Szent András Sörfőzde volt az első, amelynek sörét nemzetközileg is értékelték (ez volt a Black Rose), sőt Csehország legrangosabb sörversenyén Meggyes sörük bronzérmet is nyert. Az élmények koncentráltan jelentkeznek, ha Békésszentandrásra valaki éppen a Sport- és Vitaminnapok idején érkezik. A hagyományosan megrendezett fesztivál évről évre egyre színesebb programjai a táplálkozásra való odafigyelés, a rendszeres testmozgás és lelki harmónia fontosságára hívják fel a figyelmet. Az elismert szakemberek előadásaiból hasznos információkhoz juthatunk, „versenyeken” mérhetjük össze erőnlétünket, gyorsaságunkat és megismerkedhetünk új mozgásformákkal, sportágakkal. A legújabb turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően az idelátogatók a programokat már fedett nézőtéren, új hang- és fénytechnikával élvezhetik.